Hostname: page-component-78c5997874-xbtfd Total loading time: 0 Render date: 2024-11-06T13:55:18.621Z Has data issue: false hasContentIssue false
  • English
  • Français

Medieval pottery kilns in the Carpathian Basin

Published online by Cambridge University Press:  25 January 2017

Zsolt Vágner
Zsolt Vágner*
Affiliation:
Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary
*
[email: zsvagner@freemail.hu]
Get access Rights & Permissions [Opens in a new window]

Abstract

This article discusses tenth–sixteenth-century pottery kilns in the Carpathian Basin in the territory of medieval Hungary. Kilns are classified on the basis of their structure, building technique and firing technology and these characteristics are examined using archaeological evidence, ethnographical sources and also technological and pyrotechnical analysis. The archaeological and stratigraphical features and some methodological problems of medieval pottery kiln study are also discussed and a topographical analysis of the pottery kilns in relation to the workshops and settlements on the basis of archaeological and historical evidence is presented. The history of the development, origin and distribution of the types of medieval pottery kilns in the Carpathian Basin is also presented. There is a brief discussion of the contribution that pottery kiln studies can make to the understanding of workshop organization.

Cet article porte sur les fours à poterie datant du 10e au 16e siècle sur le territoire de la Hongrie médiévale, dans le bassin des Carpates. Les fours sont classifiés d'après leur structure, la technique de construction ainsi que la technologie relative à la cuisson. Ces caractéristiques sont analysées en se basant sur les preuves archéologiques, les sources ethnographiques et les analyses technologiques et pyrotechniques. De même, on examine les particularités archéologiques et stratigraphiques ainsi que quelques problèmes inhérents aux études des fours médiévaux. Une analyse topographique des fours par rapport aux ateliers et villages, d'après les évidences archéologiques et historiques, est présentée parallèlement à une analyse du développement, de l'origine et de la distribution des différents types de fours médiévaux dans le bassin des Carpates. On termine par une courte discussion sur ce que l'étude des fours à poterie peut apporter à la meilleure compréhension de l'organisation des ateliers.

Zusammenfassung

Zusammenfassung

Der Beitrag beschäftigt sich mit Töpferöfen des 10.-16. Jhs. aus dem Karpatenbecken im Territorium des mittelalterlichen Ungarns. Die Öfen werden anhand ihres Aufbaus, ihrer Bauweise und Befeuerungstechnologie klassifiziert; diese Charakteristika werden unter Einbeziehung archäologischer Befunde, ethnographischer Quellen sowie technologischer und pyrotechnischer Analysen untersucht. Weiterhin werden die archäologischen und stratigraphischen Gesichtspunkte und verschiedene methodologische Probleme der Forschung zu mittelalterlichen Töpferöfen diskutiert und eine topographische Analyse der Öfen zu Werkstätten und Siedlungen auf der Basis archäologischer Befunde und historischer Quellen präsentiert. Zudem wird die Entwicklungsgeschichte, Herkunft und Verbreitung der verschiedenen Typen mittelalterlicher Keramikbrennöfen vorgestellt. Eine kurze Diskussion widmet sich dem Beitrag, den die Untersuchung von Töpferöfen zum Verständnis der Organisation von Werkstätten leistet.

A jelen tanulmány tanulmány célja a Kárpát-medencéből, a középkori Magyarország területéről előkerült középkori, 10–16. század közé keltezhető fazekaskemencék bemutatása. A fazekaskemencék típusainak vizsgálata, osztályozása a szerkezeti, építéstechnikai, valamint az égetés technológiai jellegzetességek alapján. A fezakaskemence típusok szerkezetének építéstechnikájának, és azok jellemző égetéstechnikájának vizsgálata, bemutatása, illetve rekonstruálása, a régészeti adatok mellett a néprajzi források, valamint a kemencékből előkerült leletek technológiai, pirotechnikai vizsgálatok felhasználásával. Továbbá az égetokemencék régészeti- statigráfiai jellegzetességeinek, valamint néhány a feltárások kapcsán felmerülő régészeti módszertani probléma bemutatása. A kemencék szerkezeti és technológiai vizsgálatai mellett teret kapott a kemencék rövid műhely és település topográfiai értékelése a régészeti, illetve a történeti források segítségével. Mindezek, valamint a régészeti-történeti párhuzamok segítségével a Kárpát-medencéből előkerült középkori fazekaskemencék fejlődéstörténetének rövid tárgyalása, azok elterjedésének, eredetének a vizsgálata alapján. Végezetül a fazekaskemencéknek a műhelyszervezetekre utaló jellegzetességeinek a rövid tárgyalása.

Keywords

Carpathian Basinclassificationmedieval pottery kilnstechnological historybasin des Carpatesclassificationfours à poterie médiévauxhistoire technologiqueKarpatenbeckenKlassifikationmittelalterliche TöpferöfenTechnologiegeschichle
Type
Articles
Information
European Journal of Archaeology , Volume 5 , Issue 3 , 2002 , pp. 309 - 342
Copyright
Copyright © 2002 Sage Publications 

Access options

Get access to the full version of this content by using one of the access options below. (Log in options will check for institutional or personal access. Content may require purchase if you do not have access.)

References

Andronic, A., 1970. Săpăturile de salvare de le Tomeşti. Materiale şi Cercetări Arheologie 9:407–413.CrossRefGoogle Scholar
Balogh, A., 1928. Esztergom Évlapjai 4:59 Google Scholar
Bárdos, E., 1978. Avar temető Kaposvár határában. Somogyi Múzeumok Közleménye 3:13–94.Google Scholar
Benkő, E., 1992. A középkori Keresztúr szék topográfiája. Varia Archaeologica Hungarica, V. ed. Bálint Csanád, Budapest.Google Scholar
Böhner, K., 1955–1956. Frühmittelalterlicher Töpferöfen in Walberger und Pingsdorf. Bonner Jahrbüche 155–156:355–371.Google Scholar
Bónis, É., 1981. A pannóniai rómaikori fazekaskemencék. Iparrégészet I., Veszprém :11–17.Google Scholar
Bryant, G.F., 1978–1979. Romano-British experimental kiln firings at Barton-on-Humber, England, 1968–1975. Acta Praehistorica et Archeologica 9–10:13–22.Google Scholar
Čaplovič, D. and Slivka, M., 1988. Stredoveká hrnčiarska pec z Bardejova. Nové Obzory 22:83–104.Google Scholar
Chropovský, B., 1959. Slovenske hrinčiarske pece v. Nitre. Archeologické Rozhledie 2:297–304, 818–825.Google Scholar
Chropovský, B., 1961. Kotázkam historického postavenia Nitry v VIII a IX storoči. Študijné Zvesti Aú SAV č. 6:70–83.Google Scholar
Comşa, E., 1976. Die Töpferöfen im Neolithikum Rumaniens. Jahresschrift für mitteldeutsche Vorgeschichte 60:353–364.Google Scholar
Constantinescu, N., 1972. Coconi, Un sat din Cîmpia Românâ In epoca lui Mircea Cel Bătrîn. Studiu arheologie şi istorie (Bibliotheca de arheologie XVII) Bucureşti: 82–91.Google Scholar
Csalogovits, J., 1937. Tolna vármegye mûzeumának második ásatása a török hódoltság alatt elpusztult Ete község helyén. Néprajzi Értesítő 29:321–332.Google Scholar
Drews, G., 1978–1979. Entwicklung der Keramik-Brennöfen. Acta Praehistorica et Archeologica 9–10:33–48.Google Scholar
Duhamel, P., 1978–1979. Morphologie et évolution des fours céramiques en Europe Occidentale protohistorire, monde celtique et Gaule romaine. Acta Praehistorica et Archeologica 9–10:49–76.Google Scholar
Duma, GY., 1966. Mit Töpfen überwölbte keramische Öfen. Acta Ethnographica 15:93–159.Google Scholar
Duma, GY., 1982. Holzgefeuerte Ofentypen der ungarische Hafne. Keramik 13:53–79.Google Scholar
Dušek, S. and Hohmann, H., 1986. Haarhausen I Rekonstruktion eines Töpferofens und des Brennverfahrens. Weimarer Monographien zur Úr- und Frühgeschichte 16. Weimar.Google Scholar
Egyházy-Jurovská, B., 1984. K nálezom stredovekých hrnčiarskych peci z Bratislavy. Zborník prác L'udmile Kraskovskej. Slovenské národné múzeum v Bratislave: 271–283 Google Scholar
Ellis, L., 1984. The Cucueni - Tripolye Culture. A Study in Technology and the Origins of Complex Society. Oxford: British Archaeological Reports (International Series 217).Google Scholar
Fábián, GY., 1934–1935. A jáki gerencsérek. Vasi Szemle 1:3–4., 2:1 185–201., 296–308., 27–45.Google Scholar
Fehér, G. and Parádi, N., 1960. Esztergom Szent Tamás-hegyi 1956; évi ásatás törökkori kutatások. Esztergom Évlapjai:35–43. Esztergom.Google Scholar
Flambard-Héricher, A.-M., 2000. La production du Grés: Une affaire de goût. Médiévales 39. automne 2000. Techniques: les paris de l'innovation: 30–45.Google Scholar
Gaimster, P., 1997. German Stoneware, 1200–1900: Archaeology and Cultural History. London: British Museum.Google Scholar
Gajewski, L., 1959. Materialy do sredniowiecznego garncarstwa wiejskiego w Malopolsce. Materiale archeologiczne 1 Karków:343–351.Google Scholar
Gerard, C.M., 2000. Medieval Ceramic Production Centres in England, Summary Report. Winchester.Google Scholar
Guadagnin, R., 2000. Fosses - Vallée de l'Ysieux, Mille ans de production céramique en Île-de-France. Volume 1: Les données archéologiques et historiques. Caen: Publications du CRAM.Google Scholar
Horváth, I., Kelemen, M.H. and Torma, I., 1979. Komárom megye régészeti topográfiája, Esztergom és a dorogi járás. Magyarország Régészeti Topográfiája 5:40,70.Google Scholar
Hrubec, I., 1971. Vyskum zaniknutej dediny Dolný Poltár. Archeologicke Rozhledie 23(1):69–79.Google Scholar
ÍRásné-Melis, K., 1992. Kerekegyháza középkori falu Budapest határában. In Havassy, P. and Selmeczi, L. (eds), Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán II: 87–88. BTM műhely 6. Budapest.Google Scholar
Janssen, W., 1983. Gewerbliche Produktion des Mittelalters als Wirtschaftsfaktor im ländlichen Raum. In Walter, Jannsen (ed.), Das Handwerk in vor- und frühgeschichter Zeit: Bericht über die Kolloquien des Komission für die Altertumskunde Mittel- und Nordeuropas in den Jahren 1977 bis 1980: 320–396. Göttingen.Google Scholar
Janssen, W., 1985. Der technische Wandel der Töpferofen von der Karolingzeit zum Hochmittelalter, dargestellt anhand rheinischer Beispiele. In La ceramique (Ve - XIXe s) Fabrication - Commercialisation - Utilisation. Ier Congrès International d'Archéologie Médievale, Paris 1985. Actes publiés par la Société d'Archéologie Médiévale avec le concours du Ministère de la Culture et de la Communication: 107–119. Caen.Google Scholar
Jerem, E., Ballaand, M. and Balázs, L., 1998. Early Celtic stamped pottery in the eastern Alpine area. Workshop activity and trade. Archaeometrical Research in Hungary 2. Budapest.Google Scholar
Jerem, E., Kardos, J. and Kriston, J., 1985. Scientific Investigations of the Sopron-Krautacker Iron Age Pottery Workshop. Archaeometry 27:83–93.Google Scholar
Jürgens, A., 1988. Langerwehe-Brühl-Frechen: neue Grabungen und Erkenntnisse in Rheinischen Töpfereizentren. In Gaimster, R.M., Redknap, M. and Wegner, H.H. (eds), Zur Keramik des Mittelalters und der beginnenden Neuzeit im Rheinland: 125–150. Oxford: British Archaeological Reports (International Series 440).Google Scholar
Kalecsinszky, S., 1905. A magyar korona országainak megvizsgált agyagai. Budapest: Magyar Állami Földtani Intézet.Google Scholar
Kós, K., 1986. A züricvölgyi gerencsérség. VasiSz 40(3):388–421.Google Scholar
Kresz, M., 1985. Pottery in the Carpathian Basin. Neogene mineral resources in the Carpathian Basin. In VIIIth RCMNS Congress Hungarian Geological Survey Budapest: 479–501.Google Scholar
Kresz, M., 1991. Agyagművesség. Magyar néprajz vol. 3. Kézművesség: 524–600.Google Scholar
Kwapieniowa, M. and Walowy, A., 1966. Piece garcarskie w swietle badan archeologicznych. Materialy archeologiczne 10:205–229.Google Scholar
Liffa, A., 1935. Néhány hazai kaolin- és tűzálló agyag-előfordulás geológiai viszonyai. Jelentés az 1933–1935; években végzett geológiai vizsgálatokról: 1247–1288.Google Scholar
Lucke, A., 1978–1979. Rekonstruktion eines prähistorischen Töpferofens und Brennversuche in Kukate, Kr. Lüchow-Dannenberg. Acta Praehistorica et Archeologica 9–10:269–275.Google Scholar
Lung, W., 1958. Mittelalterliche Töpferöfen und Eisenverhüttung in Katterbach. Kölner Jahrbüch 61–63:93–106.Google Scholar
Magyar, K., 1990. Babócsa története a honfoglalástól a mohácsi vészig. Babócsa története (Tanulmányok a község történetéből 1040–1990) Babócsa: 133–134, 210.Google Scholar
Mészáros, GY., 1968. Szekszárd és környéke törökös díszítésű kerámia. Szekszárd.Google Scholar
Meyer, N.O., 1987. Analyse de la distribution de la céramique dans les stratigraphies d'habitat de Saint-Denis. In La ceramique (Ve - XIXe s.) Fabrication - Commercialisation - Utilisation. Ier Congrès International d'Archéologie Médievale, Paris 1985. Actes publiés par la Société d'Archéologie Médiévale avec le concours du Ministère de la Culture et de la Communication: 43–53. Caen.Google Scholar
Moorhouse, A.S., 1981. The medieval pottery industry and its markets. In Crossley, D.W. (ed.), Medieval Industry: 96–125. London: Council for British Archaeology.Google Scholar
Moorhouse, A.S., 1987. The composition and development of medieval potting tenements in the British Isles. In La ceramique (Ve - XIXe s.) Fabrication - Commercialisation - Utilisation. Ier Congrès International d'Archéologie Médievale, Paris 1985. Actes publiés par la Société d'Archéologie Médiévale avec le concours du Ministère de la Culture et de la Communication: 179–194. Caen.Google Scholar
Moszynszki, K., 1929. Kultura Ludowa Slovwian I: Kultura Materjalna. Krakow.Google Scholar
Nekuda, V, 1978–1979. Mittelalterliche Töpferöfen und Ausbrenntechnik in Mähren. Acta Praehistorica et Archeologica 9–10:131–133.Google Scholar
Nekuda, V. and Reichertova, K., 1968. Stredoveka keramika v Čechách a na Moravé. Moravske Muzeum v Brné:39–49.Google Scholar
Parádi, N., 1967. A Hács-béndekpusztai árpádkori edényégetőkemence. Archaeologiai Értesítő 94(1):20–38.Google Scholar
Pástor, J., 1959. Zpráva o archeologickom výskume Východoslovenského múzea v Košiciach v roku 1958. Mútzeum 6:617–618.Google Scholar
Pastorek, I., 1985. Osídlenie, hospodárske pomery a materiálna kultúra feudálneho Hlohovca vo svetle archeologických výskumov a nálezov. Archaeologia Historica 10:109–116.Google Scholar
Peacock, D.P.S., 1982. Pottery in the Roman World: An Ethnoarchaeological Approach. London.Google Scholar
Pieta, K., 1995. Das archäologische Freilichtmuseum in Liptovská Mara /Slowakei. In Experimentelle Archäologie Bilanz 1994 (Symposium in Duisburg August 1993). Archäologische Mitteilungen aus Nordwestdeutschland Beiheft 8:23–28.Google Scholar
Pleine, R. R., 1988. Brennversuche in einem nachgebildeten slawischen Töpferofen. Slovenská Archeológia 36(2):299–307.Google Scholar
Pletneva, Sz.-A., 1981. Sztepi Evrazii v épohu szrednevekovja. Archeoligija SSSR 20:74,235.Google Scholar
Plicková, E., 1952. Hrnčiarska výroba v Pozdišovciach. Národopisný sborník 11:191–271.Google Scholar
Plicková, E., 1959. Pozdišovské Hrnčiarstvo. Bratislava.Google Scholar
Polla, B., and Rejholec, E., 1961. Nález stredovekych hrnčiarskych peci v Hlohovci. Slovensky Národopis 9:259–269.Google Scholar
Reschreiter, J., 1994. Nachbau des völkerwanderungszeitlichen Töpferofens aus Ternitz, Nö. In Experimentelle Archäologie Bilanz 1994 (Symposium in Duisburg August 1993). Archäologische Mitteilungen aus Nordwestdeutschland Beiheft 8:40–43.Google Scholar
Rhodes, D., 1973. Kilns - Design, Construction and Operation. New York.Google Scholar
Rosner, Gy., 1981. Fazekas kemencék a Szekszárd-Bogyiszló úti avar faluban. Iparrégészet 1:43–49. Veszprém.Google Scholar
Rusu, A.A., 1996. Cahle din Transilvania (II). Arheologia Medievală I, Reşița: 125–126.Google Scholar
Ruttkay, M., 1988. Hrnčiarska pec z vrcholného stredoveku v Sl'ažanoch. Študijné Zvesti 24:127–142.Google Scholar
Rybakov, V.A., 1948. Remslo drevnej Rusi. Moskva: 343–354.Google Scholar
Šimič-Kanaet, Z., 1996. Razvoj lončrskih peći i antičkim primjerima. Opuscula Archeologica 20:151–178. Zagreb.Google Scholar
Slivka, M., 1978. Nález stredovekej hrnčiarskej pece v Sabinove. Nové obzory 20:175–183. Košice.Google Scholar
Srusansky, S., 1968. Príspevok k dejinám bratislavského hrnčiarstra. (Beitrag zur Geschichte des Bratislaver Töpferhandwerks). Zbornik Slovenského Národného Múzea Hist. Roc 62:77–146.Google Scholar
Stanojev, N., 1996. Srednjovekovna seoska naselja od V do XV veka u Vojvodini (Mittelaterliche dörfliche Siedlungen vom 5. bis zum 15. Jh. In der Wojwodina). Novi Sad: Muzej Vojvodine.Google Scholar
Stanojevič, N., 1980. Zaštitno iskopavane lokaliteta Botra kod Beceja - Srednevekovna lončarska radionica. RAD VM 31:89–119.Google Scholar
Stephan, H.-G., 1988. Steinzeug und Irdenware: Diskussionbeiträge zur Abgrenzung und Definition Mittelaalterlicher Deutscher Steinzeuggruppen. In Gaimster, R.M., Redknap, M. and Wegner, H.H. (eds), Zur Keramik des Mittelalters und der beginnenden Neuzeit im Rheinland: 81–124. Oxford: British Archaeological Reports (International Series 440).Google Scholar
Swan, V.G., 1984. The Pottery Kilns of Roman Britain. London: Royal Commission on Historical Monuments (Supplementary Series 5).Google Scholar
Szanyi, M., 1977. Adatok a gömöri népi fazekassághoz. Irodalmi Szemle április.Google Scholar
Țeicu, D. and Lazarovici, G., 1996. Gornea. Timişoara: Editura Banatica.Google Scholar
Uzum, I. and Țeicu, D., 1978. Cupt., orul de ars ceramica descoperit in asezarea feudală timpurie de la Gornea- ‘Țărmuri’. Acta Museia Napociensis 15:295–305.Google Scholar
Vágner, Z., 2001. Középkori fazekaskemencék. (Medieval Pottery Kilns) MA dissertation, Eötvös Loránd University, Bydapest.Google Scholar
Vendzová, V., 1964. Výskum y Slovenských Ďarmotách roku 1962. Archeologicke Rozhledy 16:347–369.Google Scholar
Veselinović, R.L., 1952. Ranoslovenska lončarske peći i grobovi kod Mošorina u Bačkoj (Izveštaj o arheološkim proučavanjima u 1951 godini). RAD VM 1:143–158.Google Scholar