Hostname: page-component-586b7cd67f-tf8b9 Total loading time: 0 Render date: 2024-11-25T02:48:12.788Z Has data issue: false hasContentIssue false
  • English
  • Français

A Deheroization of a Hero of National Freedom. A Case Study of Competing Regimes of Memory

Published online by Cambridge University Press:  15 September 2016

Iván Zoltán Dénes
Iván Zoltán Dénes*
Affiliation:
Budapest, Hungary. E-mail: denes.ivan.zoltan@gmail.com
Get access Rights & Permissions [Opens in a new window]

Abstract

This case study concerns the analysis of a symbolic national grievance: the interpretation of a one-sided, unempathetic deheroization of a champion of national liberty, its historiographical and memory political contexts, and its outcome, strengthening the dichotomous conflicting systems of memory.

Type
Regimes of Memory II
Information
European Review , Volume 24 , Issue 4 , October 2016 , pp. 558 - 567
Copyright
© Academia Europaea 2016 

Access options

Get access to the full version of this content by using one of the access options below. (Log in options will check for institutional or personal access. Content may require purchase if you do not have access.)

References

References and Notes

1. Angyal, D. (1897) Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinándig. A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. VI. kötet (Athenaeum Irodalmi Részvénytársaság, Budapest); H. Marczali (1898) Magyarország története III. Károlytól a Bécsi Kongresszusig (1711–1815). Kiadja az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest. A magyar nemzet története. Szerkeszti Szilágyi Sándor. Nyolcadik kötet/, pp. 9–10, 149–190; H. Marczali (1911) Magyarország története (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, A Műveltség Könyvtára), pp. 540–554; H. Marczali (1907) Rákóczi és a nép. Budapesti Szemle, 129. kötet, 1–9.Google Scholar
2.Cf. Várkonyi, A. R. (1961) Thaly Kálmán és történetírása. Akadémiai, Budapest. /Tudománytörténeti tanulmányok 1; A. R. Várkonyi (1973) A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. I. A pozitivista történetszemlélet Európában és hazai értékelése 1830–1945. II. A pozitivizmus gyökerei és kibontakozása Magyarországon 1830–1860. Akadémiai Kiadó, Budapest. /Tudománytörténeti tanulmányok 6.Google Scholar
3.For the parallels between the titles, rights and goals of William of Orange I and Ferenc Rákóczi II on the basis of the William (the Vilhelmus, the Dutch national anthem) and Rákóczi’s manifesto, the Recrudescunt vulnera inclytae gentis Hungariae, see I. Bibó, (2015) The Art of Peacemaking. Political Essays by István Bibó. Ed. and intr. by I. Z. Dénes, transl. by P. Pásztor, foreword by A. Michnik (New Haven and London: Yale University Press), pp. 426–429.Google Scholar
4. Marczali, H. (1898) Magyarország története III. Károlytól a Bécsi Kongresszusig (1711–1815). Kiadja az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest. A magyar nemzet története. Szerkeszti Szilágyi Sándor. Nyolcadik kötet, pp. 177–178.Google Scholar
5. Marczali, H. (1911) Magyarország története (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, A Műveltség Könyvtára), pp. 553–554. Cf. H. Marczali (1898) Magyarország története III. Károlytól a Bécsi Kongresszusig (1711–1815). Kiadja az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest. A magyar nemzet története. Szerkeszti Szilágyi Sándor. Nyolcadik kötet, pp. 149–190.Google Scholar
6. BIM (Bibó István munkái. Centenáriumi sorozat) 7. Argumentum Kiadó-Bibó István Szellemi Műhely, Budapest, 2011-2012. Series-editor: I. Z. Dénes pp. 180–194, esp. 185–189.Google Scholar
7. León, P. S. (2012) Overcoming the violent past in Spain, 1939–2009. European Review, 20(4), pp. 505–513; I. Z. Dénes (2012) Overcoming European civil wars: patterns of consolidation in divided societies, 2011–1800. European Review, 20(4), pp. 455–474; I. Z. Dénes (2012) Adopting the European model vs. national egoism: the task of surpassing political hysteria. European Review, 20(4), pp. 514–525; I. Z. Dénes (2013) Interpreting regimes of memory. European Review, 21(4), pp. 465–469; I. Z. Dénes (2013) Making democratic political culture. European Review, 21(4), pp. 553–563.Google Scholar
8. Thum, Cf. G. (2003) Uprooted. How Breslau became Wroclaw during the century of expulsions (Wroclaw, via Nova); B. Trencsényi (2011) The Politics of National Character: A Study in Interwar East European Thought (New York, Oxford: Routledge); J. Davis (2012) How many Italies? Reconciliation, the Risorgimento and Italy’s north–south divide. European Review, 20(4). pp. 505–513; I. Z. Dénes (2012) Overcoming European civil wars: patterns of consolidation in divided societies, 2011–1800. European Review, 20(4), pp. 455–474; I. Z. Dénes (2013) Interpreting regimes of memory. European Review, 21(4), pp. 465–469; I. Z. Dénes (2013) Making democratic political culture. European Review, 21(4), pp. 553–563; P. S. León (2012) Overcoming the Violent Past in Spain, 1939–2009. European Review, 20(4), pp. 505–513; N. Bárdi (2013) Otthon és haza. Tanulmányok a romániai magyar kisebbség történetéről (Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda. Magyar Kisebbség könyvtára); T. Sajó (2013) Urban space as Erinnerungslandschaft. The case of Lemberg/Lwów/Lvov/Lviv. European Review, 21(4), pp. 523–529; J. Kis (2013) Az összetorlódott idő. Politikai írások, 1992–2013 (Pozsony/Bratislava: Kalligram). (Válogatott művei 1).Google Scholar
9. For the Kossuth-images, Dénes, cf. I. Z. (2010) Reinterpreting a ‘Founding Father’: Kossuth images and their contexts, 1848–2009. East Central Europe, 37(1), pp. 90–117.Google Scholar
10.Cf. Dénes, I. Z. (1976) A ‘realitás’ illúziója. A historikus Szekfű Gyula pályafordulója (Budapest: Akadémiai Kiadó); I. Z. Dénes (2015) A történelmi Magyarország eszménye. Szekfű Gyula a történetíró és ideológus (Pozsony/Bratislava: Kalligram); BIM (Bibó István munkái. Centenáriumi sorozat) 11. Argumentum Kiadó-Bibó István Szellemi Műhely, Budapest, 2011-2012. Series-editor: I. Z. Dénes, p. 356.Google Scholar
11. Szekfű, G. (1913) A száműzött Rákóczi. 1715–1735 (Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia kiadása), pp. 334–337. Cf. H. Marczali (1898) Magyarország története III. Károlytól a Bécsi Kongresszusig (1711–1815). Kiadja az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest. A magyar nemzet története. Szerkeszti Szilágyi Sándor. Nyolcadik kötet/, pp. 9–10, 149–190; H. Marczali (1911) Magyarország története (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, A Műveltség Könyvtára), pp. 540–554; A. R. Várkonyi (1961) Thaly Kálmán és történetírása. Akadémiai, Budapest. /Tudománytörténeti tanulmányok 1; A. R. Várkonyi (1973) A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. I. A pozitivista történetszemlélet Európában és hazai értékelése 1830–1945. II. A pozitivizmus gyökerei és kibontakozása Magyarországon 1830–1860. Akadémiai Kiadó, Budapest. /Tudománytörténeti tanulmányok 6; I. Z. Dénes (1976) A ‘realitás’ illúziója. A historikus Szekfű Gyula pályafordulója (Budapest: Akadémiai Kiadó); I. Z. Dénes (2015).Google Scholar
12. Szekfű, G. (1916), pp. 128, 132–133, 142.Google Scholar
13. Szekfű, G. (1918) A magyar állam életrajza (Budapest: Dick Manó kiadása), pp. 145–147.Google Scholar
14. Szekfű, G. (1931) A tizennyolcadik század. In: Hóman Bálint – Szekfű Gyula, 1928–1934 (Budapest: VI. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda), pp. 45, 49–54, 56–63, 65, 67–71, 73–74, 75–81. Although with shifted emphases, this interpretation was not far removed from the national liberal syntheses, first of all Henrik Marczali’s narrative: H. Marczali (1911) Magyarország története (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, A Műveltség Könyvtára), pp. 545–553.Google Scholar
15. Szekfű, G. (2002) Rövid magyar történet 1606–1939. S. a. r. szerk. Soós István és Potó János (Budapest: Osiris), pp. 110–126.Google Scholar
16. Szekfű, G. (1939) A magyar jellem történetünkben. In: Szekfű Gyula, szerk, 1939. 489–556, p. 543.Google Scholar
17.Tanrendek [university calendars]. EKL (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Egyetemi Könyvtár, Levéltár, Budapest); A Rákóczi-kor kérdései [The Questions of the Rákóczi Age]; A 18. század problémái [The problems of the 18th century]. EKK (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Egyetemi Könyvtár, Kézirattár, Budapest) G 629, 630. Cf. E. Mályusz (1935) A Rákóczi-kor társadalma. In: Lukinich Imre, szerk, 1934/1935. II. 23–68.Google Scholar
18.MTAKK (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, Budapest) Ms 10204/1-4; J. Z. Nagy (1976) Szekfű Gyula monográfiaterve Károlyi Sándorról. In: M. Molnár Mátyás, szerk, A Rákóczi-szabadságharc vitás kérdései. Tudományos emlékülés, 1976. január 29–30. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szabolcs-Szatmár Megyei Szervezete, Vaja–Nyíregyháza, 71–77; I. Czigány (1990) Szekfű Gyula: Bercsényi és Károlyi a szatmári béke előtt. Egy kiadatlan akadémiai székfoglaló. Hadtörténelmi Közlemények, 3, pp. 140–149.Google Scholar
19.MTAKK (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, Budapest) Ms 10204/2. In print: G. Szekfű (2001), pp. 77–86.Google Scholar
20. Szekfű, G. (1952) Az öreg Kossuth, 1867–1894. In: I. Tóth Zoltán szerk, 1952. II. 341–433.Google Scholar